Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
12.44 KB
2008-01-24 12:58:31
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
779
3828




Cím: Zala megye története a középkorban
Szerző: Holub József (1885-1962)
Szerz. közl.: Holub József
Kiadás: Pécs : Dunántúl Egyetemi Nyomda, 1929-
Kötetei: 3. köt., A községek története
ETO jelzet: 943.912.1 ; 908.439.121
Tárgyszó: Zala
Szakjelzet: 943.9
Cutter: H 77
Nyelv: magyar



SZTOLCZ
(Csapi Zala m. nagykanizsai j.)
1327-ben találkozunk ezzel a faluval, mely a csapi határba olvadt, amikor a veszprémi
káptalannak a pere folyt a zalai apát ellen a koloni, magyaródi és sztolczi tizedek miatt /ZO. I. 201.,
210., 1341: U.o. 383./. Ujlakkal, Merenyével és Csapival volt határos, mint abból a határjárásból
tudjuk, amelyet 1341-ben Bylyai Pál fia János mester, kaproncai várnagy kérésére végzett a
veszprémi káptalan /U.o. 385./.
A XIV. század derekán, 1350 körül, Bekő, akinek a felesége Sztolczi Pál fia János leánya
volt, megosztozott itt Sztolczi Pál fia János fia Jánossal, tehát a sógorával, a keleti részt kapta ő.
Ekkor azt említik, hogy tőle északra feküdt Ujlak /Zalavári ap. lt. 503./. Aracsai Bekő Benedek fia
volt ez, aki a leányát, Ilonát, Bagolyai Benedek fia János fia Péterhez adta nőül, s ezért itteni
részének a felét neki s vejének adta /Hazai okmt. III. 196./.
Amikor 1380-ban Bekőt itteni része felébe visszaiktatni akarták, ennek ellenmondott
Szörcsöki János fia Pál. Fogott bírák révén úgy egyeztek meg, hogy Sztolcz felét megosztották:
Csapi felől, keletről egy telek lett Bekőé, egy másikat megfeleztek, a téren lévő 6 telket szintén
megfelezték /Zalavári ap. lt. 504./.
1393-ban Osztolci Pál fia Miklós királyi ember volt /Veszprémi k. lt. Garabonc 12./.
1444-ben Sztolczi Pál fia Miklós fia Antal per útján szerezte vissza Zele Balázstól és Rajki
Lászlótól s feleségeiktől itteni része felét, s ebbe ekkor be is iktatták /ZO. II. 522./.
Amikor Mátyás 1459-ben szabad rendelkezési jogot adott Csapi Andrásnak, akkor birtokai
közt volt Sztolc is /Dl. 15.334./. 1465-ben azután ezt is leányainak hagyta /ZO. II. 583./.
1493-ban királyi ember Isztolczi Demeter /Dl. 19.943./.
Isztolci Mihály özvegye akkor Petendi Bencze Antal felesége, valamint Mihály fia Gergely s
leánya, Zsófia, itteni részüket eladták 200 ar. frtért Sárkány Benedeknek /Dl. 22.955./.
1513-ban az adólajstrom Ebergényi Bálintnak egy telkét említi s a következő egytelkeseket:
Pykó Györgyöt és Fodor Demetert /Dl. 32.206./.
Sárkány Benedek 1523-ban egy rétjét, mely a Halastó nevű helyen feküdt, elcserélte
Bakonaki Györgyfi Ferenccel, aki az itteni hegyen levő Bekeszőllő hegyvámját adta érte, ami 3
köböl bor volt /Zalavári ap. lt. 1915./.
E g y h á z á t a XIV. század elején említik. 1330-ban, amikor a papja Péter volt /ZO. I. 243./.
Paróchiás papját már 1327-ben említik /ZO. I. 212./. /Lásd még Mon. Vespr. IV. 129. jzt./.

Insert failed. Could not insert session data.