Honfoglalás, csata, királyi esküvő – vajon milyen szelfiket posztoltak volna ezekről az eseményekről Árpád-kori eleink, ha íj, bárd és lúdtoll helyett okostelefont tartanak a kezükben? Merthogy lelkesen posztoltak és kommenteltek volna, az tuti. Árpád vezér, István király, Gizella királyné, Szent Margit vagy épp Gellért püspök ezeken a rendhagyó történelemórákon hús-vér emberként jelennek meg: örülnek, sírnak, és persze húzzák egymást. És hogy mi történhetett valójában – mi az, amit a történészek biztosan tudnak –, a fejezetek végén található összefoglalókból derül ki.

A ​Vitéz János Gimnázium udvarán álló ősöreg fa gyökerei közt a múltba vezető alagutak kanyarognak. Egyre több gyerek szeretné megnézni, milyen is egy másik korszak – ki a családját keresi, ki történelmi tények után kutat, más meg csak sodródik. Márk és Imi olyan messzire megy vissza az időben, mint még senki más az osztályból. Az sem segít nekik az eligazodásban, amit töriből tanultak, hiszen ott is csak a honfoglalásnál kezdték. De vajon milyenek voltak, akik a honfoglaló magyarok előtt éltek itt? Hogyan lesz a nagyszájú Márkból „néma”, vagyis idegen nyelvet beszélő „táltos” mesemondó? És mit hoz a 9. századbeli magyarokkal való találkozás? Az Abszolút Töri sorozatba olyan olvasmányos és izgalmas könyveket válogatunk, amelyek abszolút lendületesen, abszolút színvonalasan, abszolút mai nyelven szólnak a magyar történelem fontos pillanatairól és korszakairól. A szereplők útra kelnek az időben, és az olvasó egy fordulatos kalandregényt végigizgulva, szinte észrevétlenül kerül közelebb az adott kor szelleméhez, fontos alakjaihoz. Utazzunk bármilyen messze is a múltba, egy biztos: ezeket a könyveket abszolút jó olvasni!

A hetedikes Levente életét a fociedzések, a tanulás és az évfolyambulira szervezett szabadulószoba tölti ki, míg egy délután, kutyasétáltatás közben egy lapos kavicsra nem bukkan, ami furcsa események sorozatát indítja el. A fiú aznap éjjel különös álmot lát: csúcsos fejfedőt viselő férfiak árulónak kiáltanak ki egy Levedi nevű táltost, aki elátkozza őket. Másnap a szertár szekrényéből ájultan esik ki a portás, és a rendőrség is nyomozni kezd, míg Levente és évfolyamtársa, Mira újabb és újabb kavicsokat találnak… A kalandokban bővelkedő regény Budakeszire viszi olvasóját; a település múltja egy izgalmas nyomozás során bontakozik ki.

A ​Magyar Királyság nyugati határvidéke, 1030 ősze. A győztes magyar seregek Imre herceg parancsára hazaindulnak Esztergomba, ám a trónörökösnek még nem áll szándékában visszatérni István király palotájába. Ehelyett viking testőrségével a közeli apátság felé veszi az irányt. Ez a kitérő nemcsak a diplomáciában még járatlan, forrófejű herceg, de az egész Árpád-ház további történelmét is meghatározza. Imrének talán több tiszteletet kellene mutatnia az apátság régimódi gondolkodású ura iránt. Az egyházi bíróság elé idézett ismeretlen, ámde igencsak vonzó besenyő lány felbukkanása megzavarja a férfiak fejét, legyenek katonák vagy papok. Ám a legsúlyosabb hiba, amit a herceg vét: lebecsüli halálos ellenfele, Konrád német császár ravaszságát, és ezzel veszélybe sodorja Esztergomot, a királyi várat is. De mit is tud ez a lány, és ki ő valójában? A királyi udvarban végül minden kiderül. De ha a múlt árnyait egyszer megidézték, még a legnagyobb király hatalma is kevésnek bizonyul velük szemben. A Királyok és keresztek történelmi képregény 2. kötete a korszak legismertebb helyszíneire, a Pannonhalmi Főapátságba, az esztergomi királyi várba visz el bennünket a szerzőktől megszokott látványos, fordulatos módon. A színes oldalakon olyan újabb történelmi alakok tűnnek fel, mint Aba nádorispán, a későbbi király vagy Dominicus, az esztergomi érsek.

Idegen hatalmak bérgyilkosa járja a Magyar Királyságot. A parancsa egyértelmű: végeznie kell a magyar korona várományosával, Imre herceggel. Svein, az elcsapott varég testőr szintén csak az alkalmat várja, hogy végre elégtételt vehessen a családját ért sérelemért. Halfdan, a testőrség parancsnoka tanácsára a herceg visszavonul saját várába, Biharvárba. Ám egyetlen vár sem lehet elég biztonságos, amikor az elvetemült, kegyetlen gyilkosok mellett a régmúlt elfeledett, ám bosszúra szomjazó árnyai is a leendő király vérét akarják. És a bihari erdő mélyén bármi megtörténhet.

Az ​Úr 1030.-dik esztendeje, valahol a Mosoni-lápon, a Magyar Királyság területén A dicső Német-római Birodalom fényes páncélú lovagjai végleg beleragadtak az ingoványba. Talán mégsem kellett volna felrúgni a harminc éve tartó békét a magyarokkal néhány koszos, határmenti faluért. De azt már a dicső II. Konrád császár mégsem hagyhatta szó nélkül, hogy István magyar király bejelentette igényét a Bajor Hercegség trónjára, felesége, Bajor Gizella jogán. A legnagyobb európai uralkodó seregeivel betört a Magyar Királyságba, hogy behódoltassa elszemtelenedett szomszédját. De a háború nem alakult a németek tervei szerint. A Királyok és keresztek egy történelmi tényeken alapuló, kalandos, izgalmas történetet mesél el színpompás képekben és egyedi módon archaizáló, de a mai ember számára is olvasható szöveggel. A gyönyörű kidolgozású, látványos csatajelenetekről olyan történelmi személyiségek elevenednek meg, mint Imre herceg, a magyar trónörökös varég testőrsége élén, Pietro di Orseolo, a száműzött olasz nemes velencei lovagjaival és Tonuzoba, a nyakas besenyő törzsfő. A kiadványhoz ingyenes mobil-applikáció is tartozik, melyből számtalan további érdekesség is megismerhető a magyar könnyűlovasságról, a német lovagokról, a szereplőkről és a helyszínekről.