Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Csapi történetéről


Csapi a zalai dombság között megbúvó Nagykanizsától északra, Zalakarostól délnyugatra fekvő község, már igazi kanizsai és egyúttal zalakarosi vonzásterület. A Zalaújlakig vezető köves utat a domboldal közepébe vágták, oda, ahol a régi földút is volt. Így a gazdák telke, országosan is egyedülálló érdekesség, az út alatt is folytatódik. Ezért házaikat az úttól keletre építették, a melléképületek a nyugati soron találhatók.
A település első írásos említése 1302-ből való Chopi néven. Alapja a magyar csap személynév, amely a birtoklást kifejező i-képzővel azt jelzi, hogy ő volt az első birtokos a faluban. Tulajdonképpeni jelentése: Csapé.
A község a török időkben elpusztult. A környező dombvidék jellegzetes klímája lehetővé tette a mezőgazdaságból való megélhetést az itt lakó embereknek. A galamboki és csapi víztározó melletti aszfaltút direkt földrajzi kapcsolatot teremt Zalakarossal.
A Gelsére került Horváth Lajos kántortanító (1952-ig élt a faluban) volt a história igazi ismerője. A szájhagyomány mellett a földből kiforduló téglacserép is alátámasztja: a község előzménye a nyugati dombvonulaton lehetett.
A múlt században a gr. Niczky Malvin és Melánia nevezetű trencsényi birtokos család épített itt vadászkastélyt, s honosított meg komoly szőlőtermesztést.
Az önkormányzat megalakulása után az infrastruktúra jelentősen fejlődött a településen. Kiépült a vezetékes ivóvíz hálózat, a lakások kb. 1/3-a telefont kapott, felújításra került a ravatalozó, új járda épült, a régit pedig felújították. 1999 végére átadásra került a vezetékes gáz. Büszkék vagyunk a XIX. sz 2. felében épült kastélyunkra, mely 1972 óta általános iskola és diákotthonként üzemel. A millennium évében I. és II. világháborús emlékművet és millenniumi parkot avattak.
A Csapi és Galambok közti halastó, mely üdülés, pihenés és horgászat céljára szolgál, mindkét település lakosainak kedvelt kirándulóhelye. A szemközti Badacsányról ragyogó kilátás nyílik a Kis-Balaton térségére.
Forrás: Csapi a Celodin honlapján
 
/1